Elköltöztem!

Olykor, ha az emberiséggel folytatott lankadatlan kommunikációm során elfogy a türelmem és kitör belőlem útonálló természetem, szóval a kritikus pillanatokban szoktam rákeresni a MEK vendégkönyvére némi önmérsékletet tanulni. Mesterem Laci-nak álcázza magát, de rövid olvasgatás után bárki láthassa, ha van szeme, hogy ő egy földreszállt angyal. Tényleg nem tudom, hogy csinálja. A MEK vendégkönyvét valahogy minden kretén megtalálja, és Ő még a sokezredik "hö! mé niccsen fen az egri csilagokk olvasonapploja bmeg?! "-re (nyilván Don Fülig di St. James s. k) is egy kandalló előtt, kalácsillatban kötögető nagymami szelídségével magyarázza el, hogy a MEK-en nincsenek rövidítések és olvasónaplók, de ezen-és-ezen a weboldalon megtalálja amit keres a kedves vendég.
Ezt most csak azért meséltem el, hogy egyrészt hadd sírjon/röhögjön az én kedves olvasóm is ha megnyitja a linket, másrészt, hogy nagyjából képbe kerüljön, még ha nem is vezet blogot, mennyire vagyok feldúlt és tehetetlen, miután kiderült, olyan blogszolgáltatót választottam, amely sok esetben nincs a helyzet magaslatán. Igen, elfogyott a türelmem, s bár tudom, hogy ezzel kényelmetlenséget okozok mind a látogatónak, mind pedig saját magamnak (költözni a neten sem egyszerű ám !), mégis elhagyom az eddigi fedélzetet. Hosszas keresgélés után úgy találtam, ez a felület lesz - talán - alkalmas a továbbiakban zsengéim közlésére. A korábbi terepen történt bejegyzéseket megpróbálom átmenteni ide hamarosan. A tartalom itt is szabadon kritizálható (alul a megjegyzés-re kattintva), a formát még egy kicsinyt hagyjuk bontakozni, úgy látom, ennek egyedire hangolására itt komoly terepet biztosítanak, élni szeretnék vele. Mondjuk, hogy ez most még csak a költözés utáni pillanat, vegyük úgy, hogy a dobozok közül kiáltom világgá ami már nem fér el belül. Köszönöm.

Jön-jön-jön: Barcelonában jártunk, mesterségünk címere: GÓTIKA-GAUDI-GAZPACHO